-Biztos vagy benne.

-Természetesen és még valami...

-Mi?- hangzott a kérdés

-KINCS!!

-Nagyszerű.

-Ne legyetek olyan lelkesek.

-Linának megint el fog szállni az agya. -jegyezte meg Zelgadis

-Holnap útra kelünk és megkeressük a kincset.

-Na mit mondtam.

Vacsora után mindenki nyugovóra tért és álmaikban a holnapi napra készültek.

A kincsvadászat

-Na végre megjöttetek.- mondta Lina két falat között.

-Elég nyúzottan néztek ki. Mi történt?

-Nem sokat aludtam az éjszaka, mivel valaki olyan hangosan horkolt, hogy attól még egy mazuko is megijedt volna. -mondta Amelia sanda pillantást vetve Linára.

-Mi? Te viccelsz. Gourry sosem panaszkodott még emiatt, pedig már jó ideje együtt kalandozunk.

-Talán csak azért mert ő még nálad is hangosabb.-jegyezte meg Zelgadis.

-Hát ha így állunk, akkor mátol én alszok Gourryval és Amelia pedig Zelgadissal. Te Zel miért vörösödtél el?

-Lina biztos, hogy be kell mennünk ebbe az erdőbe?

-Egészen biztos. Az erdő közepén találjuk a kincset. Siessünk és akkor még vacsorára vissza is érünk.

Ezzel a társaságot elnyelte az erdő.

-Már vagy 3 órája megyünk. Biztos jó irányba vezetsz minket Lina.

-Jaj Amelia miért nem bízol a hihetetlen TÉRKÉPOLVASÁSI TUDÁSOMBAN.

-A hihetetlen miben ?- szólalt meg Gourry

-Hadjuk amúgy...

-Mi a baj Lina?-kérdezte Amelia, csak egy kicsit furcsálva, hogy mindenki őt nézi.

-Ne mozogj.- mondta Zelgadis

-Miért?

-Hú, még életemben nem láttam ekkora pókot.

-Gourry ezt most miért kellett.

-Bocs Lina.

-Mi egy pók! UTÁLOM A PÓKOKAT!! Szedjétek leee!!

-Amelia ha nem hagyod abba a körbe-körbe futkosást nem tudjuk leszedni.

-De akkor is Zelgadis úrfi.

-Álljatok félre. TÜZES NYILAK!

-Huh, Lina, neee!

-Így ni!

-Feltétlenül fontos volt így megoldani a problémát?

-Ugyan Zel hisz sikerült, vagy nem.

-Igen de nézz rá!

-Még sosem láttam Ameliát így füstölögni.

-Gourry! Fejezd be!

Nem sokkal a kis intermedzó után hőseink elérték azt a helyet, ahol a kincsenek kell lennie.

-Biztos jó helyen járunk?

-Ez csak természetes.

-Akkor hol a kincs, mert én csak egy hegyet látok?!

-Biztos a hegy tetején.

-De hogy jutunk fel rá.

-Gourry ne felejtsd el kikkel vagy együtt.

-LEBEGÉS.

-Lina el ne eresz!!

-Nézzétek ott romok vannak.

-Az lesz az a hely, amit keresünk.

-Megérkeztünk.

-Igen, de hogyan tovább?

-Gondolom kell lennie valami jelzésnek vagy bejáratnak. Keressük meg.

-És mégis mit keressünk?

-Majd ha meglesz megmondom.

-ÖÖÖ Lina, mit szólnál egy vas ajtóhoz.

-Gourry látod mindig is mondtam, hogy  néha nem is vagy olyan hülye. És hol van az az ajtó?

-Izé, épp rajta állsz.

-Látjátok megmondtam, hogy megtaláljuk.

-Hogy lehet valakinek ekkora szerencséje?

-Jaj, Zelgadis úrfi.

-Már csak ki kell nyitnunk.

-Ez nem okozhat gondod az igazság bajnokának. IGAZSÁG RÚGÁS

-Hát ez rendkívül hatásos volt.

-Akkor menjünk is be.

-Szerintem eltévedtünk ebben a labirintusban.

-Ugyan már Amelia, itt jobbra fordulunk utána meg balra és már ott is vagyunk.

-Lina vigyázz!!

-Puff!!

-Úgy látszik itt nem lehet jobbra fordulni.-állapította meg Gourry

-Magamtól is észrevettem.-válaszolta Lina és orrát tapogatta nem tört-e el.

-Ugye megmondtam, ELTÉVEDTÜNK.

-Akkor más eszközökhöz kell folyamodnunk.

-Kíváncsi leszek erre az eszközre.

-Zel ne legyél ilyen kishitű. Csak azt kell tudnunk merre menjunk és... DAM BRASS

A faltörő varázslat segítségével kis csapatunk pillanatok alatt utat talált a labirintus közepéhez.

-Meg is érkeztünk.

-Lina nagyszerű vagy.

-Ez csak természetes Gourry.

-Nézzétek egy láda!!- Mutatott a terem közepére Zelgadis.

-Remélem nem egy ostoba fényvarázs lesz benne megint.

-Nyissuk ki, már olyan kíváncsi vagyok.

-NNNNYYYY - nyílik a láda.

-ÁÁÁ, ilyen nincs!!

-Mi van benne?

-Már megint átvertek.

-Mi van benne?

-Gourry tudod mi van benne, egy ostoba LABDA!!!

-Szerintem ez nem egy közönséges labda.

-Zel ezt miből gondolod?

-Itt azt írják hogy ez a MÁGIKUS STRANDRÖPLABDA.

-Puff neki. Mit kezdjek egy mágikus labdával. Bár ha jobban meggondolom biztosan jó pénzért el lehetne adni.

-Még ezt is írják, hogy aki ezzel a labdával játszik az nem veszíthet.

-Nagyszerű. Biztos jó szolgálatot fog tenni ha a felcsapok röplabdás lánynak.

Így történt, hogy Lina Inverse megtalálta a mágikus strandröplabdát.

Visszatérve a fogadóba barátaink elfogyasztották jól megérdemelt vacsorájukat és nyugovóra tértek.

4. nap

Ismét egy verőfényes napra virradt a kis társaság. Lináék mér kora reggel a partra mentek, hogy kiélvezzék a felkelő nap sugarait. Azonban a nap még sok meglepetést tartogatott számukra.

-Hello lányok. Nincs kedvetek két ilyen jó pasival lógni?

-Mi? - nézet ki Lina a szalmakalapja alól.

-Úgy láttuk, társaságra van szükségetek.

-Lina, kik ezek?

-Még nem tudom Amelia.

-Mi vagyunk a PART LEGJOBB PASIJAI!!

-Nézzétek az izmainkat. Ezt sem a szél fújta ide.

-Ez biztosan nagyszerű lehet.

-Gyertek velünk és nem fogjátok megbánni.

-Ja!! HAHAHA!!

-Bocs, de inkább itt maradnánk és megvárnánk a barátainkat.

-Ugyan már, mire ideérnek már végzünk is.

-Amelia te is azt gondolod amit én?

-Most ez egyszer igen.

-Akkor eljöttök velünk.

-Ó, hát persze.- mosolygot Lina sejtelmesen.

Lina és Amelia felállt és odalépett a két alakhoz.

-SZÉLKATAPULT!

-ÁÁÁ, na de lányok!

-Tudjátok utáljuk az olyan férfiakat akik könnyű nőcskéknek néznek minket.

-FIRE-BALL

-Így ni. Most már folytathatjuk a napozást.

Kis idő elteltével.

-Mi a fene. Valaki elállja a napsugarak útját, remélem nem az a két bolond jött vissza.-

-Hé, száll ki a napomból!!

-A te napodból Lina?

-Miért van az, hogy mindig fel kell bukkannod Xellos.

-Talán ez a sors.

-Talán nem égetlek szénné, ha békénhadsz, pihenni jöttem, nem pedig egy ostoba mazuko-val veszekedni.

-Zelgadis nem tudod hol vannak a lányok?

-Mikor felébredtem Amelia már nem volt a szobában.

-Lina sem.

-Biztos megint napoznak valahol.

-Hja, meglehet. Keressük meg őket.

Zelgadis csak bólintott.

-Sehol sem látom őket.

-Helló Gourry!

-Ismerős ez a hang.

-Hercegnő te mit keresel itt.

-Pihenek.

-Pihensz?

-Tulajdonképpen Xellos ötlete volt, hogy jöjjünk el egy kicsit kikapcsolódni.

-Ő is itt van, ez nagyszerű.- jegyezte meg némi undorral Zelgadis.

-Nem láttad Xel-t? Már vagy egy órája keresem.

-Még nem találkoztunk vele, szerencsére.- válaszolta Zelgadis.